Fertő Tó Helyesírás
:) 2 2013. 20:28 Ha más tó vagy település nem viseli a Fertő nevet, akkor nem lenne egyszerűbb simán Fertőnek nevezni? Még kommunizmus-kori településnév is hivatkozik rá így: Fertőd. Már csak azért is, mert a mi oldalunkon ténylegesen fertőről van szó és nem tóról. 1 2013. 19:42 Az a határ nem osztrák–magyar véletlenül? :)
Hogyan írjuk helyesen: Fertő tó vagy Fertő-tó? | Startlap Wiki
- Archívum – helyesiras.mta.hu
- Használt autó belgium
- Béla bartók national concert hall
- Almamánia - Alma együttes - dal
- Szeged noclegi
- ᐅ Nyitva tartások Dr. Nehéz László | Nagyenyed utca 8-14., 1123 Budapest
- Hogyan írjuk helyesen: Fertő tó vagy Fertő-tó? | Startlap Wiki
- Audi q3 sportback 2019 ár date
- Ingatlan árverés nyíregyháza
- Royal Home kompresszor, 25l ➡️ 21 990 Ft ➡️ - TopMark.hu - Ahol Te spórolsz, 10.000 Ft felett ingyen szállítás
Általában egy elnevezés domináns. Mint ahogy az is, hogy általában a létező határokat a magyarral kezdjük, míg a már nem létezőket az idegennel. 5
LvT
2013. július 17. 22:30
@poszt: Annyit talán megállapíthatunk, hogy a helyesírás természeténél fogva arisztokratikus dolog, mert az irodalmi nyelv lejegyzésére lett "kitalálva", másra: nyelvjárások, zsargonok és internetes chatek lejegyzésére igen kevéssé alkalmas. Ennél fogva az általa leképzett lexikai elemek is az irodalmi nyelv lexikonából valók. Ez pedig nem ritkán a fesztelen köznyelvhez képest is archaizál: ha jól sejtem, ebből következik a helyesírás hagyományőrző elve. A
Az oldal az ajánló után folytatódik... De hát mi itt a kérdés? A Fertő-tó elnevezés egy földrajzi köznévi elemből ( tó) és egy eléje járuló közszóból ( fertő) áll, tehát kötőjellel kell írni. Vagy mégsem? Mégsem. A 183. pont ugyanis ezt írja: Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat külön írjuk. ] Olyan példák szerepelnek itt, mint a Gyöngyös város, Mátra hegység, Duna folyam, Szahara sivatag. Egyértelmű, hogy ezeket a szerkezeteket csak kivételes esetben használjuk, van egyfajta hivataloskodó jellegük. A 176. pontnál azonban olyan példák szerepelnek, mint az Arany-patak, Velencei-tó, Sólyom-sziget, Sváb-hegy, Kis-kőszikla, Holdvilág-árok, Dunántúli-középhegység. Nyilvánvaló, hogy nem mondanánk olyanokat, mint fürödtem az Aranyban, a Velenceinél nyaraltunk, vagy kirándultak a Sólyomra / Svábra / Kishez / Holdvilágba stb. Fertő vagy Fertő-tó? (Forrás: Wikimedia Commons / Balazs Barnucz / CC BY-SA 3.
Persze, ha ez megváltozna, akkor is megkapná a helyesírás a megjegyzéseket, amint az pl. a
Névkereső Ismert tulajdonnevek helyesírásának ellenőrzése: a megadott kezdőkarakterek lehetséges folytatásai és kategóriáik.
higgy, és nem higyj Dél- a frikai Köztársaság, és nem Dél- A frikai Köztársaság öcs, és nem öccs USA-ban, ELTE-n, és nem USÁ-ban, ELTÉ-n szurkál, és nem szúrkál Fertő tó, és nem Fertő-tó Kedvenc szavaim [ szerkesztés] ötvennegyedmagammal, ¡ boksz!, fengsuj, minyon, nejlon, dzsessz és a németből a Schifffahrt (hajóút) Különleges szavak [ szerkesztés] Különleges szavak toldalékolása: -val, -vel (-vá, -vé) rag A -val, -vel, -vá, -vé ragok mindig a szó utolsó ejtett mássalhangzójához hasonulnak, írásban és ejtésben egyaránt. 1§ A hosszú mássalhangzóra végződő magyar keresztneveknél egyszerűsítendők ( 2+1=2, vagyis Mariann + v n al → Mariannal). 2§ De hosszú mássalhangzóra végződő családneveknél, és idegen neveknél NEM, ilyenkor kötőjellel csatoljuk! 3§ A -val, -vel, -vá, -vé ragok a régies betűkkel írt magyar neveknél is az ejtett mássalhangzóhoz hasonulnak, és a szóval közvetlenül kapcsolódnak össze. 4§ A néma magánhangzóra végződő idegen szavakban szintén az utolsó ejtett mássalhangzóhoz hasonul a "v", de a ragokat kötőjellel csatoljuk.
