Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért: megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Foglalkozott az orvosi tévedésekkel, az elmebetegségek diagnosztikájával, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okaival, a magyar orvosi ellátás reformjával, melyekről publikációi is születtek. Több tudományos cikk és társadalompolitikai tanulmány fűződik a nevéhez. Tagja volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának. Tudományos munkássága mellett aktív közéleti tevékenységet folytatott. Képviselője volt az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottságnak, tagja a választóbizottságnak, a képviselő-testületnek, a megyebizottságnak és több helyi küldöttségnek is. Elsőként érvelt Csaba megyeszékhellyé válása mellett. Több, a várost érintő fejlesztést kezdeményezett (csatorna, híd, járdák, utak). Támogatta testvére, Lipót Békés vármegyei nyomdaalapítását. 50 éven keresztül presbiteri feladatokat látott el. 54 évi szolgálat után 1891-ben vonult nyugdíjba.
Az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadva Békéscsabán lett főorvos. Mayer Rozáliát vette feleségül. Gyermekeik: Etelka ( Sztraka Ernő felesége), Nina, Mária, Elek, Titusz, Vilma, Pál és Berta. Az 1896. április 20-án Békéscsabán elhunyt orvos holttestét a kegyelet jeléül a kórház kertjében temették el. A kórház felújításakor hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek, majd 2017-ben a Felsővégi Evangélikus temetőbe helyezték át, ahol emlékéhez méltó új síremléket kapott. Munkássága Békéscsabán hamar megkedveltette magát, a város egyik legjobban tisztelt embere lett. Ő volt az első orvos a városban, aki szlovákul tudott, és akit a nép bizalmába fogadott. 1844-ben tiszteletbeli vármegyei főorvosnak nevezték ki. Fontos feladatának tartotta, hogy a rossz állapotban levő közegészségügyet a holtpontról elmozdítsa. Nevéhez fűződik a csabai kórház megalapítása. Erre a célra gyűjtést kezdeményezett az evangélikus egyház bevonásával. 1847-ben megírta egyik legfontosabb művét Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán címmel.
Tisztelt Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Békéscsaba! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör... A 2014. február 7-én kelt, majd 2014. február 23-án megismételt közérdekű adatigénylésemre... Csak a KiMitTud weboldalon benyújtott igénylések láthatók. ?
Tudom, ő csak a munkáját végezte, meg látott már ezer szülést, de akkor is... Az kicsit szintén megijesztett a szülés előtt, amikor megtudtam, ebben a kórházban nincs lehetőség fájdalomcsillapításra természetes szülés közben. Pontozás: 9/10 Gyermekágy A helyzetem abból a szempontból speciális, hogy úgynevezett VIP-szobában voltam. Ez naponta 10 ezer forintba került, de nekem megérte. Ezért egyedül lehettem, a baba napközben velem lehetett, alkalmam volt tisztába tenni, akkor szoptattam, amikor akartam, a látogatók akkor jöttek, amikor akartak és annyian, ahányan akartak. A szoba úgy nézett ki, mint egy hotelszoba, volt szép, tiszta volt fürdőszoba, a tusoló, adtak fürdőköpenyt is. A szobában volt hűtő kis mélyhűtővel, kis LCD tévé, karosszék a látogatónak. Ebédet több fajtából választhattam, a mennyiség iszonyúan sok volt, nem tudom, ki bír annyit megenni, de állítólag van, akinek ez nem gond. Az osztályon van rooming in szoba is. A normál kórterembe nem igen mehetnek be látogatók, őket a folyosón szokták fogadni.
(Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Egy régimódi történet – A Réthy család. In: (Látogatva: 2018. 22. ) Emlékezés Réthy Pálra In: Békésmegyei Közlöny, 23. 33. szám (1896. április 23. ) 1–2. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Felavatták a békéscsabai kórház alapítójának síremlékét – Dr. Réthy Pál ötven évig volt evangélikus presbiter. ) Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: Csabai Mérleg, 19. szám (2009. november 19. ) 10. ) Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest: Lauffner, 1870. 84. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Magyar életrajzi lexikon. 2. Budapest: Akadémiai Kiadó 1969. 8. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Réthy Pál dr. In: Békés, 15. április 26. ) 3. ) Síremlék az evangélikus kórházalapítónak. In: Evangélikus Élet, 82. 27–28. szám (2017. július 16. ) 50. ) Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében: száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa. In: Békés Megyei Népújság, 44. 24. szám (1989. január 28. ) 9. ) Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig…: a békéscsabai kórház története.
Tisztelt Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Békéscsaba! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv. ) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztettem elő 2018. május 9-én. Az adatigénylésre nem érkezett válasz, a határidő pedig lejárt. Kérem, mielőbb szíveskedjen átküldeni a kért információkat! Amennyiben már korábban elküldte az adatokat és továbbítási hiba történt, kérem ismételten küldje el azokat. A 2018. május 9-én kelt adatigénylés kérdései: A felsoroltak közül mely testhelyzetben, hány esetben szültek az intézményben 2017-ben: kőmetsző pózban szülőágyon, 45 fokos szögben szülőszéken ülve négykézláb állva Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a weboldalon töltse fel.
2020. június 26. 13:23 | Papp Ádám Sándor A Semmelweis-naphoz kötődően a Berényi úti evangélikus temetőben koszorúzta meg dr. Réthy Pál síremlékét Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere és Dr. Becsei László, a Békés Megyei Központi Kórház főigazgató főorvosa pénteken délelőtt. Réthy Pál nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában, a különböző járványok leküzdésében – ezekkel a gondolatokkal emlékezett dr. Becsei László főigazgató főorvos arra a korházigazgatóra, aki 1809-ben Szarvason született. Mint mondta: Réthy Pál az egyetem elvégzése után a községi tanács hívását elfogadva Békéscsabán lett főorvos. Közkedvelt szakember volt, hiszen munkája tökéletes volt és ő volt az első doktor a városban, aki beszélt szlovákul. Fontosnak tartotta, hogy a rossz állapotban lévő közegészségügyet elmozdítsa a holtpontról. – Réthy Pálnak 1854-ben nyílt lehetősége az első ideiglenes kórház felállítására, 1864-től pedig egy városi középületben látták el a betegeket. Nevéhez fűződik a csabai kórház megalapítása is.