Valaczka András (alprojektvezető – OFI) az újgenerációs tankönyvekkel szembeni elvárásokat, a tankönyvek struktúráját ismertette. Mint mondta a tankönyvek fejlesztése során fontos cél volt, hogy a tankönyvek mozgósítsák az előismereteket, életközeli feladatokat tartalmazzanak, áttekinthető leckestruktúra szerint épüljenek fel. Kerber Zoltán (témavezető – OFI) a tankönyvek kipróbálásának eszközrendszerét ismertette. A szakiskolai tankönyv kipróbálása kapcsán került kialakításra az az eszközrendszer, amit a kísérleti tankönyvfejlesztésben is használ az OFI. A pilot legfontosabb tanulsága, hogy a tanárok felkészítése kiemelten fontos, illetve, hogy miközben a pedagógusok használják az adott tankönyvet, véleményük pozitívan változik a kiadványról. A tankönyvek fejlesztése szempontjából nagyon fontos elem a gyakorlati kipróbálás, számos probléma (főleg a taníthatóság és a tanulhatóság szempontjából) csak a tanórai szituációkban, a használat során derül ki. A tankönyvek általános szakmai értékelése szempontjából a kérdőív a jó eszköz, hasznosítja a tantárgy-pedagógiai szakértő által használt értékelő rendszer bevált elemeit.
A tankönyvekkel kapcsolatban tanárok, diákok, szülők és a tudományos élet tagjai is elvárásokat fogalmaznak meg. Mint mondta, tananyagcsökkentés van napirenden, de ettől nem lesz jobb a tudás, csak abban az esetben, ha erős koncepció húzódik meg emögött. A tankönyvek számos funkciója mellett felhívta a figyelmet a pedagógus személyiségének fontosságára. Dr. Főző Attila (digitális pedagógiai szakértő - Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ) előadásában a digitális oktatás fontosságát hangsúlyozta, nemzetközi kontextusban hasonlította össze az Okosportált és más külföldi kezdeményezéseket. Mint mondta, az Okosportál komplex kezdeti készlettel indult, korszerű megközelítés jellemzi, sokféle igényt kielégít. Balog Zoltán (miniszter – EMMI) elmondta, hogy az Okosportál hasznos a tanulók, tanárok és szülők számára. Mivel a digitális tér a gyerekek számára valóságos élettér, itt kommunikálnak, játszanak, tanulnak, ez hatással van a gondolkodásukra, kognitív képességeikre ezért erre a köznevelést érő kihívásra remek válasz a Portál.
elmondta, a Microsoft célja, hogy az infokommunikációs megoldásokkal jobbá tegye az emberek életét. Másfél éven keresztül 50 szakértő dolgozott a Portálon, amely illeszkedik a Microsoft oktatás-fejlesztési filozófiájába, amelynek része például az innovatív tanár program is. Kojanitz László és Merényi Ádám bemutatta az Okosportál működését, milyen megoldások segítik a Portál használatának elsajátítását. A délutáni plenáris előadások sorát Kojanitz László (szakmai vezető – OFI) nyitotta meg, aki a tartalomfejlesztés új modelljét mutatta be. Mint mondta, a projekt célja volt a tanulásra és alkotásra ösztönző tanítási-tanulási környezet kialakítása; a tanítást és tanulást elősegítő módszertani újdonságok beépítése az új kerettantervekhez készülő taneszközökbe; valamint az IKT eszközök eredményes és széleskörű használatához szükséges feltételek megteremtése. A hároméves fejlesztés alatt a nyomtatott és a digitális tartalmak együttes kialakítása történt meg. A kísérleti tankönyvfejlesztés folyamatának és tapasztalatainak bemutatása mellett az Okosportál kialakításának folyamatát is ismertette.
Tankönyvelemző tréningeket szerveztek, ahol megtanulták a pedagógusok, hogy mi a tankönyvelemzés lényege, módszertana. A kutatásban minden tankönyvről külön profil készült, amik alapját képezhetik a kutatásalapú tankönyvfejlesztésnek. A kísérleti tankönyvekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a legújabb kutatások eredményeit megjelenítik, gazdag a didaktikai apparátusuk, illusztrációkban gazdagok, magas színvonalat képviselnek. A tankönyvek segítségével a tanulók mindennapjaihoz kötődő problémahelyzetekkel találkozhatnak a tanulók. Előadása végén összefoglalta a kísérleti tankönyvfejlesztés legfontosabb tanulságait: a tankönyvek és a kerettantervek együttes fejlesztésére van szükség, fontos a tankönyvek kipróbálására, a beválásvizsgálatok használata. Sályiné Pásztor Judit (elnök - Nemzeti Tankönyvtanács) előadásában körvonalazta a Tanács feladatait. Hangsúlyozta, hogy a kerettantervi beosztását a szerzőknek követni kell. Az érettségi vizsgakövetelmények 2017-től változnak, ill. az új helyesírási szabályzatot is figyelembe kell venni a tankönyveknek.
Magyarországon az internethasználat az európai átlag szintjén van, de a digitális kompetencia alacsonyabb, mint az EU-s átlag. A tapasztalat pedig az mutatja, hogy a digitális világ valódi felfedezéséhez digitális tudatosságra van szükség. A biztonságos és egyre bővülő tartalmakkal rendelkező Portál legfontosabb feladata a digitális kompetencia fejlesztése és a tudásmegosztás elősegítése. Czunyiné dr. Bertalan Judit (köznevelésért felelős államtitkár - EMMI) beszédében kiemelte, a cél, hogy mindenhova eljuthasson a tudás, ehhez lehet hasznos eszköz a Portál. Az Okosportál lehetőséget ad arra, hogy tartalmakat biztonságosan, egyéni tanulási utakba rendezve adjunk át. A portál nem cél, hanem segítség a gyermeknek, akit motiválni kell; segítség a szülőnek, akit generációk választanak el a gyermektől, segítség a felzárkózónak, tehetségeseknek, segítség a magyar kultúra közvetítésében - emelte ki a köznevelésért felelős államtitkár. Ormosi Viktor (kormányzati üzletág igazgató – Microsoft Magyarország Kft. )
Kaposi József (főigazgató – OFI) köszöntőjében a tankönyvek, munkafüzetek kipróbálásáról, kísérleti program megvalósításáról beszélt. Mint mondta: nagy innováció valósult meg a 3. 1. 2-B projekt keretében a köznevelésben. Az Okosportál indulása csak a kezdő pillanat, hiszen folyamatosan fejlődő, bővülő tudásbázis jött létre. A Portál formális és nonformális tereken egyaránt használható, platformfüggetlen eszköz, amely nagy segítség a pedagógusoknak. Előadása végén köszönetet mondott a projekt munkatársainak a feladatok magas színvonalon történő megvalósításáért. Halász Gábor (egyetemi tanár, tudományos tanácsadó – OFI) "A tanárok bevonása a tartalomfejlesztésbe" című előadásában kiemelte a gyakorlati tapasztalatok, iskolák, tanárok, széles társadalom, felsőoktatás bevonásának fontosságát a kísérleti programba. Mint mondta, magát a kísérleti programot is tesztelték a szakiskolai könyv fejlesztésében. A kipróbálást egy olyan kutatás kísérte, ami kvantitatív és kvalitatív dimenzióval is rendelkezett, ez lehetővé tette a tapasztalatok széleskörű értékelését.
Mint mondta, sokféle pedagógiai gyakorlat létezik, amik nagyon eltérő módon működnek, ezeket csak ilyen programok keretében lehet megismerni. A kísérleti programban nem 2-3 szakértő bírálja el a tankönyveket, mint korábban, hanem több ezer pedagógus, ami minőségi változást eredményez. Az eszközfejlesztés mellett fontos a pedagógusok képességeinek fejlesztése is. A pedagógusok tanulásának hatékony módszere például a gyakorlatközösségek kialakítása. Halász Gábor szerint a kísérleti tankönyvfejlesztési program jelentősen hozzájárult az átfogó innovációs tudásmenedzsment-rendszer kialakításához. Dr. Fischerné Dárdai Ágnes (egyetemi tanár, főigazgató - Pécsi Tudományegyetem) "A fejlesztési célkitűzések megvalósulása a kísérleti tankönyvekben" címmel tartott előadást. Mint mondta, nincs jó könyv vagy rossz, a kérdés az, hogy mi az a pedagógiai kontextus, amiben a tankönyv hat. Többek közt ezt is vizsgálták az általa vezetett kutatásban, melyben fontos szerepe volt a transzparenciának. A kutatásban 62 tankönyv elemzésére került sor, 5 tantárgyi munkacsoport létrehozásával 32 kutató vett részt a folyamatban.
A tankönyvek fejlesztése szempontjából pedig a munkanapló a legfontosabb eszköz, mivel a tanár szakmai módszereiről és a tankönyvről is fontos információkkal szolgál. Ezt követően szekciókban folyt tovább a konferencia.